Szakítva a pálinka tradicionális fogyasztási szokásaival, mi bátran ajánlunk egy minőségben kifogástalan pálinkát bármely napszakra, egy ízben hozzáillő étel kísérőjeként vagy akár étkezés előtti étvágygerjesztőként. Három alapszabályt kell követnünk a pálinka fogyasztásánál: 1. Ügyeljünk az optimális hőmérsékletre. 2. Válasszunk megfelelő méretű és formájú poharat. 3. Figyeljünk a megfelelő szervírozási időtartamra.
A pálinka ideális fogyasztási hőmérséklete 16-19 °C. Tévednek azok, akik hűtve fogyasztják e nemes italt, hisz valódi zamata ennél alacsonyabb hőmérsékleten rejtve marad, míg a felső határ felett az aromaanyagok gyors párolgása a veszély. Az ital fogyasztási hőmérséklete akkor jó, ha pohárban az illatok ki tudnak fejlődni, ugyanis melegebb hőmérsékleten gyorsan elillannak, hűtve viszont „bezáródnak”, rejtve maradnak a valódi zamatok.
Ugyanígy fontos a pohár alakja, amiből kóstolunk. A jó pálinkáspohár kehely része a tulipán virágára emlékeztet. Az alul öblös, felfelé szűkülő szájú pohár kiválóan vezeti az illatokat az orrunk felé. Alakja miatt leveszi az alkoholos jelleget és felerősíti a gyümölcsös jegyeket. Így elég, ha egy kicsit megdöntjük a poharat és mozgatjuk, hintáztatjuk az italt – máris érezhetjük, élvezhetjük illatát.
A pálinka illékonysága miatt fontos a megfelelő szervírozási idő: ügyeljünk arra, hogy a pohárba töltés és a szervírozás között ne teljen el sok idő. Ideális, ha a pálinkáspohárnak van teteje, amely pohárba zárja az illatokat.
Látvány: első lépésként megnézzük a pálinka tisztaságát és fényét.
Tenyérbe zárás: második lépésként egy-két percig zárjuk tenyerünkbe poharunkat, hogy a benne lévő nemes ital átvegye testünk hőmérsékletét, amennyiben úgy ítéljük meg, hogy nem alkalmas az ital hőmérséklete.
Illatolás: orrunkat a pohár nyílásához közelítve, mély szippantással illatoljuk meg a pálinkát. Amennyiben nem érezzük kellőképpen a pálinka illatát, billegtessük meg poharunkat. Ez a pillanat a gyümölcs vagy a virág illatát kell, hogy előidézze bennünk, majd csak ezt követheti az ízlelés.
Ízlelés: a jó pálinkát nem szabad egyetlen hörpintésre meginni, csak lassan kortyolgatva, ízlelgetve érdemes fogyasztani. Engedjük, hogy az ital szétáradjon torkunkban. Az ízlelés határai szélesek. A gyümölcs ízének érzetét a nyelven, a garatban nyújtott bársonyosság és a kellemes, hosszan tartó utóíz a jó minőségű pálinka legfőbb jegyei. Itt fedezhetünk fel citrusosságot, fűszerességet, édeskés mandula ízt, csokoládét vagy akár fanyarságot a vad gyümölcsöknél.
Szárazpróba: érdemes elvégezni a szárazpróbát az üres poharunkkal. A poharat újra a tenyerünkbe zárjuk, tetejét másik tenyerünkkel néhány másodpercre lezárjuk, majd ezt követően újra illatoljuk az üres poharunkat. Valódi pálinka esetében ilyenkor a tiszta gyümölcs illata érezhető.
Ha jól választottunk pálinkát, a következőket fogjuk tapasztalni a kóstolásnál: a minőségi pálinkánk hűen tükrözi az adott gyümölcs illatát és ízvilágát, tiszta, technológiai hibáktól mentes, tipikus gyümölcsre jellemző illat- és ízvilággal, harmonikus, karakteres, hosszantartó gyümölcsízzel, kulturált fogyasztása pedig nem hat ki a másnapunkra.
A pálinkák felszolgálásánál fontos a fokozottság, érdemes odafigyelnünk arra, hogy mindig a gyengébb ízekből induljunk ki és haladjunk a markánsabbak felé, hogy ne érjen bennünket csalódás.