Pálinka
akadémia

A pálinkát minden honfitársunk tipikus magyar italnak tekinti, viszont kevesen tudják, hogy hazai elterjedése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik, ahol Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné gyógyította a köszvényt „aqua vitae”-vel, amelyhez a párlatba rozmaringot áztatott be. Egészen a XVI. századig az „égetett szesz” gyógyszernek számított.

Hazánkban a XVIII. század közepétől főzték a pálinkát többfajta gyümölcsből. Írásos emlékek szerint 1850-ben vezették be a pálinkaadót és 1934-re vált világhírűvé a magyar barackpálinka.

alk.

A pálinka fogalmát, és megnevezés használatát az 2008. évi Európai Unió által hozott 2008. évi LXXIII. törvény szabályozza.

Pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amely csak a Magyarország területén termett nemes és vadgyümölcsből, szőlőtörkölyből illetve aszú szőlőtörkölyből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.

TILOS a cefre cukortartalmát egyéb cukorral javítani, nem adható hozzá aromaanyag, hígított alkohol és nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni a pálinkát.

Alkoholfok: a jelenleg hatályban lévő rendelet szerint legalább 37,5%, legfeljebb 86% (térfogatát tekintve, azaz V/V). Forgalomban lévő pálinkáknál a jellemző alkoholtartalom 40-60%.

név

 

 

A magyar pálinka, miután megfelelt a vele szemben támasztott szigorú követelményeknek 2004-ben megkapta a név kizárólagos használatát (exkluzivitást), azaz, az Európai Unió területén pálinka néven csak a Magyarország területén termett gyümölcsből, itt lefőzött párlatot nevezhetjük.

*Ausztria kivételt és jogot kapott a barackpálinka név használatára négy tartományában.

hun

A közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény, ami 2012. július 1-jével lépett hatályba, pontosan meghatározza, hogy mi is számít hungarikumnak

„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével, minőségével a magyarság csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékként tartanak számon, védett természeti érték, kiváló nemzeti termék, amit a Hungarikum Bizottság hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél fogva hungarikum.”

valódi

Napjaink pálinkaforradalmának köszönhetően mindenki talál kedvére és ínyére való pálinkát a számos fajta közül. Ezek mindegyike sajátos ízvilággal, illatokkal és szervezetünkre gyakorolt hatással bír. Így minden napszakra, alkalomra és hangulatra találunk egy épp odaillő pálinkát.

Valódi, kisüsti pálinka: kétszeri lepárlással, maximum 400-500 literes lepárló rézüstben készített gyümölcs-, vagy törkölypálinka nevezhető így. Fontos, hogy ezen meghatározás a főző berendezésre vonatkozik, nem az alapanyagra, vagy a cefrézési technológiára.

Érlelt pálinka: a pálinkát 60-65 V/V %-ra hígítják lágy vízzel, és fahordóban érlelik legalább 6 hónapig 1000 liternél kisebb, vagy legalább 12 hónapig érlelik 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban, melytől jellegzetes színt és aromát nyer a pálinka

Ópálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 liternél nagyobb fahordóban

Ágyas pálinka: nyers vagy aszalt gyümölcsre, vagy gyümölcsökre „saját” pálinkáját töltik és érlelik. Így magas beltartalmi értékű, jellegzetes aromájú, de édes italt állíthatnak elő.

Törkölypálinka: A törköly préselt, száraz szőlőt jelent, az ebből készült pálinkát nevezzük törkölypálinkának.

Seprő-pálinka: A seprő a borkészítés során a borban kialakult „üledék”, amelyből alkoholtartalma miatt párlat készíthető.

Mézes Likőr (helytelenül: Mézes Pálinka): Olyan pálinka, amelynek alkoholfoka 37,5 %-nál kisebb és méz hozzáadásával készül, így ízében édes.

Mindamellett, ahogyan utaltunk már rá, a klasszikusokat követik a pálinkafőzdék innovációi. Az Árpád Pálinka Főzőmestere is folyamatosan előáll valami újdonsággal, megteremtve egy-egy új csak az Árpád Pálinkára jellemző pálinkafajtát. Ilyen például a Dupla Ágyas, Novum-esszencia, és a Generáció Cuvee pálinkafajtája.

vagy

Amennyiben a pálinka fogalmánál meghatározottaktól eltérnek a főzdék a pálinkakészítés technológiájában, akkor csak párlatnak nevezhetők a termékek, vagyis:

Párlatok: a mezőgazdasági eredetű alapanyagból (gyümölcs, szőlő, gabona, burgonya, egyéb erjeszthető-, vagy azzá tehető cukrot tartalmazó termés) biológiai erjesztéssel készült etanol tartalmú cefréjének lepárlásával nyerhető, magas szesztartalmú párlatok. A párlatok önállóan, vagy érlelés után, esetleg keverék italokhoz felhasználva forgalmazhatók (jó példa erre a Vilmos-szeszesital – nem pálinka!).

táj

Hazánkban egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát is készítenek. Jelenleg nyolc ilyen tájegységgel és gyümölcsfajtával rendelkezünk, ezek pálinkái a következők: szatmári szilvapálinka, kecskeméti barackpálinka, szabolcsi almapálinka, békési szilvapálinka és gönci barackpálinka, göcseji körtepálinka, újfehértói meggypálinka és a pannonhalmi törkölypálinka.

Békési szilvapálinka: a Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú, kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készült pálinka. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.

Gönci barackpálinka: a Gönci Magyar kajszibarackfajta és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely jelentősen különbözik aromagazdagságában, jellegében más régiók barackpálinkáitól.

Kecskeméti barackpálinka: a Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka. A vendéglátásban digesztívumként is helyesen kínálják.

Szabolcsi almapálinka: a hagyományos réz kisüstön történő lepárlás során készült, friss gyümölcsízű és illatú, kellemes aromájú almapálinka.

Szatmári szilvapálinka: évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala, amely a gyümölcs aromagazdagságát koncentrálja a pálinkában.

Újfehértói fürtösmeggy pálinka: a kiemelkedően marcipános, karakteres meggyfajta párlata, ágyas pálinkája aromában, színben kiváló minőségű termék.

Göcseji körtepálinka: az Alpok közelsége, a talaj összetettsége és a termálvizekben való gazdagsága adja a göcseji körtének és pálinkájának a különlegesen finom zamatát és illatát.

Pannonhalmi törkölypálinka: Pannonhalma-borvidékén termett szőlők törkölyéből készített zamatos pálinka.

Mindamellett, ahogyan már említettük, a klasszikusokat követik a pálinkafőzdék innovációi. Az Árpád Pálinka Főzőmestere is folyamatosan előáll valamilyen újdonsággal, megteremtve egy-egy új, csak az Árpád Pálinkára jellemző pálinkafajtát. Ilyen például a Dupla Ágyas, Novum-esszencia, és a Generáció Cuvee-pálinkafajtája. Bővebben link beszúráa az Árpád Pálinka világához.

mód

A kiváló pálinka másik pillére – az alapanyagának számító minőségi magyar gyümölcs mellett – a technológia. Így a pálinka kiválasztásánál fontos megnézni, hol és milyen körülmények között, melyik pálinkafőzde készítette a terméket, amit a kezünkben tartunk. Miért is fontos ez? Pontosan a magyar nép hagyományaihoz kötődően ma sokféle pálinka készül számos különböző módszerrel, melyek között kétségkívül sok igazán finom akad. Kevesen tudják azonban, hogy kiváló minőségű pálinkákat kizárólag az Árpád Pálinkához hasonló kereskedelmi pálinkafőzdék képesek előállítani. Épp ezért érdemes megismerni a pálinkafőzdék működési formáit fogyasztóként is, hogy megértsük a legkiemelkedőbb pálinkafőzdék egyediségét, és felfedezzünk olyan ízeket, amelyek eddig ismeretlenek voltak számunkra. Természetesen ez a fajta minőségbeli különbség megjelenik az árképzésben is, hiszen más-más adó vonatkozik a különböző pálinkafőzdék termékeire.

Jelenleg Magyarországon – jövedéki szempontból – két, eltérő típusú pálinkafőzési mód létezik: a bérfőzés és a kereskedelmi főzés. A magyarországi szeszfőzdék nagyobb része ma bérfőzéssel foglalkozik, ez kb. 500 főzdét jelent.

A bérfőzéssel kifőzött gyümölcspálinka a kedvezményes adó megfizetése után mindazoké, akik az összegyűjtött gyümölcsüket kierjesztik, és cefréjüket kifőzetik. Jelenleg 50 liter (max. 55 V/V %) pálinkát jogosultak főzetni háztartásonként, amelyet kizárólag saját fogyasztásukra használhatnak fel, és nem kerülhet a termék kereskedelmi forgalomba. Az Európai Unió területén ez a főzési jog ismeretlen, tehát „magyar sajátosság”-nak tekinthető.

A kereskedelmi főzés során a gyümölcscefrét saját jogon állítják elő és párolják le az üzemek, a nyert pálinka értékesítésre kerül (saját jogon vagy más adóraktárban), zárjeggyel ellátva, a teljes jövedéki adó megfizetése után.